Mit kell tudni a kisebbségi kormányról?

Kisebbségi kormányzásról akkor beszélhetünk, ha egy parlamentáris rendszerben (elnöki kormányformában a fogalom értelmezhetetlen, bár a végrehajtó hatalmat birtoklók számára ott is kellemetlen, ha nincs törvényhozási többségük) a kormányt alkotó  párt(ok) nincs(enek) abszolút többségben a törvényhozásban, azaz a kormányt támogató képviselők nem foglalják magukba az országgyűlési képviselők több mint felét. Ebben az esetben a törvényjavaslatok elfogadásához külső támogatásra van szükség: ez lehet eseti jelleggel, vagy tartós megállapodás alapján.

A kisebbségi kormány (amelyről már 2007-ben májusi és novemberi prognózisunkban, valamint egy decemberi publicisztikánkban is írtunk) életképessége közjogilag annak függvénye, hogy mennyire egységes az ellenzék, politikailag pedig annak, hogy a kormánynak többé-kevésbé sikerül-e a törvényhozásban elnyerni a többségi támogatást.

A kormány megbízatása a magyar közjog alapján egy parlamenti ciklus közben az extrém eseteket (pl. miniszterelnök halála) leszámítva három módon szűnhet meg:

1. a kormány(fő) lemondásával,
2. a kormány(fő) által kért bizalmi indítvány parlamenti elutasításával,
3. egy konstruktív bizalmatlansági indítvány feles többséggel történő megszavazásával.

Ez a kisebbségben működő kormány esetében is így van: egyéb módon közjogi értelemben nem állhat elő annak bukása a kormány(fő) akarata (1-2.) nélkül és az ellenzék megosztottsága (3.) esetén. Az ellenzék ugyanis, ha megosztott, többsége ellenére sem lehet sikeres egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, mert nincs esélye közös miniszterelnök-jelöltet találni.

Alkotmány 39/A. § (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.

(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.

További kormánybuktató – ráadásul előrehozott választást eredményező - megoldás lehet a parlament önfeloszlatása, amelyhez a parlamenti képviselők többségének támogató szavazat kell, azaz kisebbségi kormány esetén az ellenzék elméletileg képes lehet rá. Ha azonban az ellenzékben akadnak olyanok (akiknek a szavazata kellene a többséghez), akiknek ez nem érdekük, a kisebbségi kormányzást sem veszélyezteti ez a lehetőség.

A köztársasági elnöknek a politikai nyilatkozatokon túlmenő érdemi, előrehozott választásokat eredményező beavatkozási lehetősége csak két esetben lehet: egyrészt, ha a fent ismertetett  első két lehetőség bármelyikének bekövetkezte (azaz a kormány megszűnése) után az általa kormányfőnek javasolt személy 40 napon belül nem kapná meg a többség bizalmát a parlamentben, másrészt, ha a parlament 12 hónapon belül legalább négy esetben megvonná a bizalmat a kormánytól. (Ellentétben néhány véleményformáló megállapításával - lásd például Kéri László nyilatkozatát az MTV Az Este című műsorában 2008. április 3-án - ez a kitétel természetesen nem a kormányzat által benyújtott törvényjavaslatok leszavazására, hanem értelemszerűen a bizalmi-bizalmatlansági szavazás elvesztésére, azaz a kormányfő(k) 12 hónapon belüli négyszeri megbukására vonatkozik.)

Alkotmány 28. § (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik.

(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.

(3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha

a) az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy

b) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.

(5) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.

(6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani.

(7) Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.

A törvények elfogadásához természetesen szükséges a parlamenti többség támogatása, de ennek elmaradása sem jelenti automatikusan a kormány bukását. Ez még a költségvetésre is igaz, amelyről az államháztartási törvény a követkeket írja: 'Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre szól, nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról külön törvényt nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény a hatályát vesztette, akkor a Kormány jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai vonatkozásában az ellátásoknál felmerülő kiadások - teljesítésére.' 

Más kérdés, hogy ha nem sikerül rendszeresen biztosítani a többséget, a folyamatos leszavazások következtében a kormányzás politikai értelemben egy idő után törvényszerűen ellehetetlenül, ami végül minden bizonnyal a kormány lemondásához - azaz vagy új kormányfő választásához, vagy előre hozott választáshoz - vezet.