Új Szó
A Magyar Demokratikus Charta évértékelő beszéd megtartására kérte fel Gyurcsány Ferencet. A Charta életre hívója történetesen maga Gyurcsány volt, s annak tagjai most előzékenyen adnak teret a tizenegy hónappal ezelőtt hallgatást fogadó exkormányfőnek.
„Fogadalmát' Gyurcsány Ferenc már többször megszegte, igaz, a korábbi alkalmak díjátadáshoz, illetve az MSZP huszadik születésnapjához kötődtek. Ezt követően részt vett ugyan a kampányban, ám ezek a rendezvények meg zárt körűek voltak.
A 2009 áprilisa utáni Gyurcsány-beszédek közös jellemzője egyrészt a keménység: a volt miniszterelnök-pártelnök mindegyre a Fidesz elleni fellépésre hívott fel, nem térve ki arra, mi adná az offenzíva hitelességét a jórészt épp Gyurcsány miatt megtépázott tekintélyű MSZP számára. Másrészt, ezek a megszólalások nem támasztották alá a Gyurcsány szónoki képességeivel kapcsolatos vélekedéseket. Inkább olyan türelmetlen politikus benyomását keltették, aki nagyon szeretne cselekedni, de még nem tudja, mi volna a cselekvés iránya, s akinek jót tenne a szellemi-fizikai feltöltődés.
Több részlet összeillesztése nyomán azt láthatjuk: Gyurcsány Ferenc megindította a hatalmi küzdelmet a Szocialista Párt vezetéséért. Ennek oka világos: a „régi' vezetők döntő része elfogadta Mesterházy Attilát, aki beilleszkedett az MSZP rivalizáló-megegyező univerzumába. A „régiek' közül sokan elfogadták, hogy hátrább kell lépniük, de úgy látják, Mesterházy nem lesz képes elfoglalni valamennyi pozíciót, tehát bőven marad befolyásuk. Ez a kiegyezés az MSZP-n belüli status quo fenntartását segítheti, és nehéz megmondani, milyen végeredménnyel jár. Hozzájárulhat ahhoz, hogy az MSZP végleg „leüljön' és tovább erodálódjon, ám a konszolidáció azt is lehetővé teheti, hogy fokozatosan újjáépítsék a pártot, anélkül, hogy az menet közben szétesne.
Ebben a játékban Gyurcsány Ferenc epizodista, örökös „volt miniszterelnök' maradhatna csupán. Ugyanakkor van abban is racionalitás, hogy 2010 nyarán gyökeresen kellene fordítani az MSZP sorsán ahhoz, hogy fenn tudjon maradni - ha van valakinek a fejében olyan elképzelés, amelyet egy hirtelen fordulattal meg tud valósítani. Ám Gyurcsány Ferenc ma az ország egyik legnépszerűtlenebb embere, kétséges, hogy éppen vele tudná újjáépíteni magát az MSZP. Igaz, Gyurcsány - megnyilvánulásai alapján - komolyan számol azzal, hogy Orbán Viktor, miután „feltárja az igazságot' a választás után, rohamosan elveszti népszerűségét, s akkor... Nos, ebből nem következik automatikusan, hogy a választók visszafordulnak Gyurcsányhoz, de ő kétségkívül erre számít.
Ha ez így van, akkor Gyurcsánynak bizonyítania kell, hogy egy percig sem hátrált meg. Bizonyítania kell ezt párton belüli hívei számára, s kifelé, hogy őt nem lehet leírni. Minderre alkalmas lehet a március 19-i beszéd - ha „jó formában' képes megtartani, átütő erővel és mondanivalóval.
Ám Gyurcsány Ferenc hármas kockázatot vállal megszólalásával. Egyrészt nem biztos, hogy beszédének színvonala igazolja a várakozásokat. Másrészt, ha túl messzire megy az MSZP-kampány opponálásában, és ez rontja az MSZP amúgy sem acélos akcióképességét, akkor lesznek, akik bűnbaknak fogják nevezni őt az esetleg a várakozásokat is alulmúló választási szereplésért. Harmadrészt, ha Gyurcsány valóban ront az MSZP szereplésén, akkor eleve kisebb lesz az a párt, amelynek visszafoglalásáért harcba indulhat a választás után.
Nyomtatható verzió 